Generálkivitelezés:

Egy generálkivitelező cég leveszi az Ön válláról az építkezés terheit a tervezéstől kezdve az utolsó fázisig, vagyis a kéménysapka felhelyezéséig!

Tehát a generálkivitelező feladata magában foglal minden tevékenységet, amely felmerül építkezés, lakásfelújítás alkalmával:

–          elkészíti az árajánlatot,

–          szerződést köt a megrendelővel,

–          elkészíti a terveket,

–          beszerzi a szükséges hatósági engedélyeket,

–          elvégzi a szükséges tereprendezést,

–          gondoskodik az alapanyagok beszerzéséről,

–          felépíti a házat alaptól kéményig,

–          elvégzi a lakásfelújítás valamennyi munkafázisát,

–          elintézi a használatba vételhez szükséges engedélyeztetéseket.

 


Felelős műszaki vezetés:

Az engedélyköteles építkezések esetén kötelező a felelős műszaki vezető jelenléte az építkezésen. Márpedig, ha a nevében ott van, hogy felelős, akkor ő a kivitelezésért felelősséget kell, hogy vállaljon.

A 191/2009. Kormányrendelet tartalmazza a felelős műszaki vezető feladatait: (1) irányítás, (2) betartatás, (3) ellenőrzés, (4) szervezés, (5) biztosítás, (6) meghatározás, (7) dokumentálás, (8) együttműködés, (9) koordinálás, (10) összehangolás, (11) nyilatkozattétel.

A felsorolás bizalomgerjesztő. A felelős műszaki vezető akkor tud a kivitelezésért felelősséget vállalni, ha a részére kifizetett díjért ill. munkabérért cserébe valóban igénybe veszik, számon kérik a munkáját.

A keresőben található felelős műszaki vezetők készek arra, hogy felelősséget vállaljanak, ha az építőipar többi szereplője (építtető, műszaki ellenőr, tervező, kivitelező) is kész arra, hogy követelményeket támasszon.


Műszaki ellenőrzés:

Az építési műszaki ellenőr

Az építési műszaki ellenőr az építési folyamat fontos szereplője. Az építtető helyszíni megbízottjaként elsősorban az építés szakszerűségének, terv szerinti megvalósításának, és előírt költségkereten belül történő létrehozásának biztosításában van nélkülözhetetlen feladata.

Szerepe az építés és kivitelezés során azért is fontos közérdeket megtestesítő, mert az építmények megfelelő minőségű és gazdaságos kivitelezése, munkájának eredményeként nagymértékben javulhat.

Az építési műszaki ellenőr feladatkör az építési beruházásoknál folyamatosan meglévő, élő szakmai gyakorlat akkor is, ha 1968 óta – a Beruházási Kódex hatályon kívül helyezését követően – az építési műszaki ellenőrök évtizedeken keresztül jogilag nem szabályozott formában működtek. A közbeszerzési törvény 1995. évi megalkotása mutatott rá először erre a szabályozatlanságra, melyet az európai uniós jogharmonizációs kötelezettségnek is megfelelő 2003. évi újraszabályozás is megerősített. Amennyiben előírta a közbeszerzések körébe tartozó építési beruházásoknál az ajánlatkérőként szerződő fél köteles a munkát megbízott helyszíni képviselője, az építési műszaki ellenőr útján ellenőrizni. Az Építési Törvény 1997. évi elfogadása megteremtette a szükséges szakmai feltételeket a részletes műszaki-jogi szabályozáshoz.

A piacgazdaság viszonyai között az építtető minőségi és gazdasági érdekeit eredményesen képviselni képes független mérnöki tevékenység – ezen belül a műszaki ellenőrzés – jelentősége várhatóan felértékelődik. Ma még inkább az jelent gondot, hogy sok esetben ott sem alkalmaznak műszaki ellenőrt, ahol jogszabály alapján – közpénzek felhasználásakor – kötelező lenne. A magánberuházások jelentős részében az építtető – rosszul felfogott takarékossági megfontolásokra hivatkozva – szintén mellőzi e szakemberek foglalkoztatását.

Ez a trend megfordulni látszik, ezt követi hazánkban a jogi rendezés is.

Az építési műszaki ellenőr feladatköréből következik, hogy az általa ellenőrzött építési-szerelési munkánál építésügyi műszaki szakértői, kivitelezési, anyagbeszállítói és felelős műszaki vezetői tevékenységet nem végezhet. Az építési műszaki ellenőr nem láthat el további építési műszaki ellenőri feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol az építésügyi műszaki szakértői, kivitelezési, anyagbeszállítói tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja] végzi, amelynek az építési műszaki ellenőr tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. A közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó építési beruházások esetében az építési műszaki ellenőr az előzőekben felsorolt tevékenységeket folytatóknak hozzátartozója nem lehet, velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban nem állhat.

Az építési műszaki ellenőri szakmagyakorlási jogosultság megállapításához szükséges szakirányú végzettség A szakmagyakorlási jogosultság megállapításához a kérelmezőnek az építményfajtának megfelelő:

  • a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Kormány rendeletben meghatározott kreditértékű – oklevéllel igazolt – szakirányú felsőfokú végzettség, vagy – szakirányú középfokú végzettség szükséges, illetőleg
  •  az oklevél mellékletével és leckekönyvvel tanúsított olyan felsőfokú végzettség is elfogadható, amelynek képzési célja, illetve a képzés szintje a kreditpontokban (vagy félévórákban) meghatározott követelményt kielégíti.

Az építési műszaki ellenőr I. feladatköre – építménykategóriánként

Épület (É) szakirány:
Bármely funkciójú, bármilyen szerkezetű épület, illetve antenna, antennatartó-szerkezet és azokhoz tartozó műtárgyak, valamint az ezekkel összefüggő, illetőleg kiszolgáló építmény építésével, felújításával, átépítésével, bontásával összefüggően a teherhordó, térelhatároló és szakipari szerkezetek ellenőrzése; épületfizikai tervek és számítások ellenőrzése.

Mélyépítés és mélyépítési műtárgyak (M) szakirány:
Az É kategóriában meghatározott építményekhez szerkezetileg vagy funkciójában kapcsolódó, telekhatáron belüli mélyépítési (mélyalapozási, szennyvíztisztítási, szennyvíztárolási, szivárgó, víztelenítési stb.) műtárgyépítési, föld- és tereprendezési, valamint felszíni vízelvezetési munkáinak ellenőrzése.

Építmény- és épületgépészet (G) szakirány:
Az É és M kategóriákban meghatározott építmények, ezek beépített emelőberendezéseinek, továbbá fűtési, szellőzési, valamint az építményen, illetőleg telekhatáron belüli vízellátási, csatornázási és gázhálózat-szerelési munkáinak ellenőrzése a mérőóráig.

Építmény- és épületvillamosság (V) szakirány:
Az É és M kategóriákban meghatározott építményen belüli világítási és erőátviteli hálózatok szerelésének ellenőrzése a mérőóráig, az épületfelügyeleti rendszerek szerelésének ellenőrzése.

Napjainkban egyre több olyan projekttel találkozhatunk, amelyet közbeszerzési pályázatból, uniós forrásokból, illetve banki kölcsönből finanszíroznak – így kötelező műszaki ellenőrt alkalmazni. A műszaki ellenőr átlátja mind a tervező, mind a kivitelező munkáját, ráadásul az építtető igényeit közvetíti is a szakemberek felé. Felelőssége a kivitelező által befejezett munkaszakasz eredményeinek ellenőrzése.

A műszaki ellenőrzés tételes jogi szabályozása – több évtizedes szünet után – csak néhány évre tekinthet vissza. A műszaki ellenőr fogalom a Beruházási Kódex 1968-as eltörlése után újólag csak a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvényben jelent meg oly módon, hogy a törvény rögzíti: “a hatálya alá tartozó építési beruházási ügyekben az ajánlatkérőként szerződő fél köteles a munkát megbízott helyszíni képviselője (műszaki ellenőr) útján ellenőrizni”.

Ugyanakkor a közbeszerzési törvény nem rendelkezett a tevékenység szabályozásáról, és nem teremtette meg a műszaki ellenőri tevékenység jogi kereteit. Erre az új építési törvény – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) – alapján megszületett végrehajtási rendeletekben került csak sor [158/1997. (IX 26.) Kormányrendelet és a kapcsolódó miniszteri rendeletek], amelyek már részleteiben szabályozták a műszaki ellenőrök tevékenységét.

A műszaki ellenőr az építtető helyszíni megbízottja, “bizalmasa”, aki megbízója képviseletében az építési-szerelési munka folyamatos figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével segíti az építési beruházást, az építtető igényeinek megfelelő szakszerű és gazdaságos megvalósítást.

Az építtető és a műszaki ellenőr között – megbízási szerződés alapján – polgári jogviszony jön létre a műszaki ellenőr jogai és kötelezettségei tekintetében, a felelősség kérdésében pedig a Polgári Törvénykönyv rendelkezései a meghatározók.

Az építtetői érdekek megfelelő képviselete érdekében a műszaki ellenőrnek sajátos szakmai ismeretekkel kell rendelkeznie. Az elmúlt évtizedekben nem volt ilyen jellegű speciális szakmai képzés, sőt az alapképzés keretében ma sincs. Mindezen okokból a jövőben csak az végezhet ilyen tevékenységet, aki a megfelelő szakirányú alapképzésre építve kiegészítő ismereteket szerez.

A szakmai képzés eredendően nem a szakmai tárgyak megismétlésére irányul (ennek ismeretét feltételezi a jogalkotás), hanem a feladat ellátásához szükséges egyéb jogi, pénzügyi, minőség- és szabványügyi) ismeretek elsajátítását célozza meg.

A műszaki ellenőr jogállása és feladatköre

Az építtető és a műszaki ellenőr között megbízásos kapcsolat áll fenn, amelyet megbízási szerződés rögzít. A megbízás: az építtető (megbízó) érdekeinek képviselete az építési munka során műszaki, pénzügyi gazdálkodási és – meghatározott körben – jogi kérdésekben. A megbízásra a szerződéskötés általános szabályai szerint természetesen minden esetben sor kerülhet, jogszabályban meghatározott esetekben – s ilyenek a közbeszerzések – a műszaki ellenőr megbízása kötelező.

A műszaki ellenőr feladatait általánosságban a 158/1997. (IX 26.) Kormányrendelet rögzíti, amely szerint:

“az építési műszaki ellenőr az építmény megvalósítására irányuló építési szerelési-munka teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések, valamint az építésügyi hatóság, illetve az építmény létesítését engedélyező hatóság által jóváhagyott építészeti műszaki terv betartását. Az építési műszaki ellenőr feladata különösen:

  • a jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentáció, valamint a kivitelezési tervek alapján az építés kivitelezési tevékenység ellenőrzése, az építmény kitűzése helyességének, szükség esetén a talajmechanikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése;
  • a hatósági engedélyek, hatósági előírások, határidők és a minőségi előírások, valamint a szerződések megtartásának folyamatos ellenőrzése;
  • az építési napló külön jogszabályban meghatározottak szerinti ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, illetőleg észrevételezése;
  • a hibáknak, hiányosságoknak, eltéréseknek az építési naplóban való feltüntetése;
  • a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére;
  • a munkák eltakarás a előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése;
  • az átadás-átvételi eljárásban való részvétel, egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése, a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése;
  • a beépített anyagok, szerkezetek és berendezések minőségtanúsításának ellenőrzése.”

Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet fővállalkozó hiányában több kivitelező végzi és a megbízási szerződésben a felek másként nem rendelkeznek, a műszaki ellenőr gondoskodik arról, hogy az építmény, illetve az elvégzett szakmunkák vonatkozásában az egyes kivitelezők felelős műszaki vezetői által tett nyilatkozatok a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásakor az építésügyi hatóság rendelkezésére álljanak”.

“Az építési műszaki ellenőr hiba, hiányosság megállapítása esetén köteles azt haladéktalanul az építtető vagy annak megbízottja tudomására hozni”. A műszaki ellenőrzésről szóló kormányrendeletben meghatározott műszaki ellenőri feladatok nem teljes körűek, a szabályozás szinte “étlapszerűen” a legáltalánosabb és legjellegzetesebb feladatokat nevesíti. A megbízás konkrét tartalmáról mindig a szerződésben kell rendelkezni.

A műszaki ellenőr jogai, kötelessége és felelőssége

Az építési műszaki ellenőr “megbízott”, ezen jogállásából következnek a jogai, a kötelezettségei és a felelőssége is.

Mint megbízójának, az építtetőnek helyszíni képviselője, rendelkezik mindazon jogokkal és kötelezettségekkel, amelyekkel megbízója – saját jog- és hatáskörén belül- megbízza. Ennek kereteit a kivitelező vonatkozásában az építési, szerelési, szállítási szerződések (mint vállalkozási szerződések) rögzítik.

Ez a jog és kötelezettség azonban mindenkor “képviseleti” jellegű, jogainak és kötelezettségeinek valóságos címzettje maga az építtető, a megbízó. A műszaki ellenőr elsődleges feladata természetesen a hibák és hiányosságok megelőzése, ami a megfelelő szakmai tudással, gyakorlattal, az előírások betartatásával és a folyamatos ellenőrzési tevékenységgel biztosítható. Hiba és hiányosság észlelésekor az építtető értesítése mellett – vállalt szerződéses kötelezettségei szerint – a szükséges intézkedéseket is meg kell tennie. A megbízásos munkaviszonyából következően pedig munkajogi szabályok rögzítik a jogait és kötelezettségeit.

Felelőssége a megbízási feladatok szakszerű és gondos ellátásáért áll fenn.

A műszaki ellenőri tevékenység gyakorlásának feltételei

Építési műszaki ellenőri tevékenységet – az egyes építési műszaki szakterületek felett – az gyakorolhat, akit kérelmére az Építési Műszaki Ellenőri Névjegyzékbe – az építményfajta, valamint a szakterület megjelölésével – felvettek.

A névjegyzékbe vétel feltételei:

  • kormányrendeletben előírt szakmai képesítés,
  • az előírt időtartamú (felsőfokú szakképesítéssel rendelkezők esetében 3 év, középfokú szakképesítésű személyek esetében 5 év) szakmai gyakorlat,
  • a szakvizsga (megszerzése 2003. július 31-étől kötelező),
  • büntetlen előélet (erkölcsi bizonyítvány), illetve
  • az előírt összegű szolgáltatási felvételi díj befizetése.

Szakmai képesítésnek elsősorban a szakirányú felsőfokú, illetve a szakirányú középfokú képesítés fogadható el. Ennek megítélésénél a műszaki felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 157/1996. (X 22.) Kormányrendeletben foglalt szabályok az irányadók.

Gyakorlati időként az építészeti-műszaki tervezési, építés kivitelezési, beruházói műszaki munkakörben folytatott, illetve az e területeken folytatott szakmai oktató tevékenység vehető figyelembe.

A műszaki ellenőri szakvizsgát az építésügyi műszaki ellenőrök szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló, módosított 10/2000. (III. 24.) FVM rendeletben meghatározott előírásoknak megfelelően jogi, pénzügyi, szabvány- és minőségügyi, továbbá – szakirányú középfokú végzettségűek esetében – általános építési műszaki ismeretekből kell letenni.

A képzés két szinten folyik az Országos Képzési Jegyzékben előírt rendszer szerint felső- és középfokú alapképzettséggel rendelkező műszaki ellenőrök részére. A képzés célja természetesen nem lehet a műszaki alapismeretek elsajátítása, de nem célja az esetleges szakmai alapképzettség hiányosságainak pótlása sem. A képzés alapvetően olyan ismeretek elsajátítását tűzi ki feladatul, amellyel a műszaki alapképzés keretében nem, vagy csak periferikusan foglalkoznak.

Az építési műszaki ellenőr 1. (felsőfokú alapvégzettségű) szakmai illetékessége – építménykategóriánként – a következő építési munkák ellenőrzésére terjed ki:

  • Épület (É): Bármilyen funkciójú, szerkezetű épület építésének, felújításának, átépítésének, teherhordó, térelhatároló és szakipari szerkezetei ellenőrzése. Épületfizikai tervek és számítások ellenőrzése.
  • Mélyépítés és mélyépítési műtárgyak (M): Bármely mélyépítési műtárgy (földművek, víz-, szennyvíz- és gázhálózatok) építési-szerelési munkáinak ellenőrzése.
  • Építmény- és épületgépészet (G): Az É és M kategóriákban meghatározott építmények, épületek fűtési, szellőzési, vízellátási, szennyvíz- és gázhálózat-szerelési munkáinak ellenőrzése.
  • Építmény- és épületvillamosság (V): Bármilyen épület és építési műtárgy világítási, erőátviteli hálózatai szerelésének ellenőrzése. Épületfelügyeleti rendszerek szerelésének ellenőrzése.

Az építési műszaki ellenőr II. (középfokú szakképesítésű) szakmai illetékessége a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 95. §-a alapján évente központilag meghatározott értékhatárt meg nem haladó építési munkák ellenőrzésére terjed ki, az alábbi – építménykategóriánkénti – korlátozások figyelembevétele mellett:

  • Épület (É): Szokványos funkciójú, szokványos szerkezetű, cellás rendszerű épületek földszint plusz 2 szintig, legfeljebb 6,6m belső fesztávolságig, maximum 500m2 alapterületig, alapozási, teherhordó, térelhatároló és szakipari szerkezetei építésének (felújításának, korszerűsítésének) ellenőrzése.
  • Mélyépítés és mélyépítési műtárgyak (M): Szokványos település-vízellátási hálózatok NA 150 mm méretig, szennyvízgyűjtő hálózatok NA 300 mm méretig, települések szervizútjai, ipartelepek belső útjai, gyaloghidak 10m fesztávolságig, az É kategóriában leírt épületek alapozási munkái, földműépítés, környezetvédelmi feladatok geotechnikai munkáinak ellenőrzése.
  • Építmény- és épületgépészet (G): Az É és M kategóriákban meghatározott épületek, építmények fűtési, szellőzési, vízellátási, szennyvíz- és gázhálózat-szerelési munkáinak ellenőrzése.
  • Építmény- és épületvillamosság (V): Az É kategóriában meghatározott épületek világítási és szokványos erőátviteli hálózatai szerelésének ellenőrzése, kivéve az épületfelügyeleti rendszereket, valamint az M kategóriában leírt műtárgyakhoz tartozó világítási hálózatok szerelési munkáinak ellenőrzése.

 Szabványismeret a műszaki ellenőrzésben

Az építési műszaki ellenőri tevékenységről szóló kormányrendelet szerint az építési műszaki ellenőr az építmény megvalósítására irányuló építési-szerelési munka teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések, valamint az építmény létesítését engedélyező hatóság által jóváhagyott műszaki terv betartását. A műszaki ellenőr az építtető érdekeinek képviseletét az elvégzett munkák szakszerűségének és a beépített építőanyagok és berendezések megfelelő műszaki színvonalának ellenőrzésével látja el. Ebben segítséget nyújtanak a kivitelezés minőségére és biztonságára vonatkozó, részben szabványokban rögzített műszaki előírások.

Már a szerződések megkötésénél célszerű az adott építési munka megvalósításával kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabványokra hivatkozni, ezáltal az esetleges későbbi viták is elkerülhetők. Különösen fontos a szabványokra való hivatkozás a közbeszerzési eljárásokban, amikor már a kiírásban utalni lehet az adott építési munkára, a beépítendő anyagok minőségére vagy a megfelelőséget igazoló vizsgálatokra vonatkozó szabványokra a felsorolásukkal. Az építési helyszín berendezése, szervezése, a közművek elhelyezése, a közlekedési területek kijelölése, a védőtávolságok megállapítása esetén is indokolt figyelembe venni a szabványban rögzített előírásokat. Ha lehet a tervezésnél szabványban rögzített megoldást alkalmazni, az engedélyezési eljárás is megrövidülhet. A kivitelezés során ezek mellett a munkavédelmi szabványokat, továbbá a balesetek elkerülésére vonatkozó, többségében kötelező alkalmazású szabványokat, a tűz- és robbanásveszély elkerülését célzó szabványokat is be kell tartani. Az építési segédszerkezetek követelményeit, tervezését, méretezését szintén kötelező szabványok rögzítik.

A kötelezően alkalmazandó szabványok előírásainak betartását az engedélyezési eljárás keretében, illetve a kivitelezés alatt – a helyszíni ellenőrzések alkalmával -, valamint a használatbavételi eljárás keretében vizsgálnia kell az engedélyező hatóságnak és más szakhatóságoknak. Ezért nemcsak a vonatkozó szabványok ismerete szükséges, hanem elengedhetetlen a szabványok előírásainak folyamatos alkalmazása is.

Igen lényeges kérdés a megfelelőség tanúsítása, amiről ezen a honlapon szintén van szó. A szabványoknak e területen is kiemelt jelentőségük van.

A műszaki ellenőri névjegyzék

A névjegyzékbe való felvételi kérelmet a hivatkozott kormányrendelet szerint a területileg illetékes építésfelügyeletet ellátó hatóságnál kell benyújtania a kérelmezőnek. Az építésfelügyeleti feladatokat – a sajátos építményfajták kivételével – a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője látja el. (2007. év elejétől az Építésügyi műszaki vezetők és felelős műszakai ellenőrök országos névjegyzékének vezetését a Magyar Mérnöki Kamara illetve Magyar Építész Kamara területi szervezetei veszik át.)
A sajátos építményfajták tekintetében a névjegyzékek vezetését a rájuk vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelő államigazgatási szervek látják el.

A kérelemhez mellékelni kell:

  • a szakirányú képesítést igazoló oklevél, bizonyítvány hiteles másolatát,
  • a műszaki ellenőri szakvizsga eredményes letételét bizonyító okirat hiteles másolatát,
  • az építészeti műszaki tervezési vagy az építőipari kivitelezési, illetve beruházói műszaki gyakorlatot igazoló okiratokat,
  • a három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, valamint
  • a felvételi díj befizetését igazoló bizonylatot.

A névjegyzékbe való felvétel öt évre szól, ezt követően – külön eljárás keretében – adategyeztetés céljából a kérelmet meg kell újítani. A névjegyzékbe való felvétel, továbbá az abból való törlés, illetve kizárás ügyében hozott az államigazgatási eljárás általános szabályainak (Áe.) alkalmazásával az építésfelügyeleti tevékenységet ellátó szerv dönt.
Az eljáró szerv a döntésről határozatban értesíti a névjegyzékbe felvételt kéro állampolgárt, és az így hozott határozat ellen – ha az abban foglaltak az érintettre, vonatkozóan sérelmesek, illetve a hozott határozat törvénysértő – az államigazgatási határozatok általános jogorvoslati gyakorlatának megfelelően fellebbezéssel lehet élni. Ha a fellebbezésben foglaltakkal az első fokon eljárt államigazgatási szerv egyetért és a fellebbezésben foglaltaknak helyt ad, akkor a jogsérelem már az első fokon orvoslást nyer, ellenkező esetben az ügyben a felettes államigazgatási szerv dönt, amely az építésügy központi irányításáért Felelős minisztérium (jelenleg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium).

A névjegyzékbe nem vehető fel az:

  • akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek vagy akit az építési műszaki ellenőri foglalkozástól eltiltottak, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,
  • akit a névjegyzékből kizártak, és a kizáró határozat jogerőre emelkedésétől három év még nem telt el,
  • aki a felvételi kérelemhez az előírt mellékleteket – hiánypótlási felhívás ellenére – nem csatolta.

Ki kell zárni a névjegyzékből azt, akivel szemben utólag az előzőekben említett, bűncselekménnyel összefüggésben felvételt kizáró ok merül fel.

Törölni kell a névjegyzékből azt, aki

  • törlését kérte,
  • a felvételét követő öt év elteltével a kérelmét nem újította meg,
  • elhalálozott,
  • az előírt szakvizsga letételi kötelezettségének 2003. július 31. után nem tesz eleget.

A névjegyzékbe vétel, a szakvizsga, és a tevékenység gyakorlásának szabályait

  • az Építési törvény szerinti úgynevezett sajátos építményfajtákra, azaz az épületnek nem minősülő közlekedési, távközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási építményekre, mint mérnöki létesítményekre, továbbá
  • a bányaműveléssel, a környezetvédelemmel kapcsolatos, az atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai célú építményekre és
  • a műemlékvédelem alatt álló építményekre

a rájuk vonatkozó külön törvényekben és rendeletekben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

Ennek megfelelően például a 32/1999. (X 15.) KHVM rendelet az út-, híd-, vasútépítés, a hírközlés és a vízügyi építés területére vonatkozóan állapítja meg az építési műszaki ellenőri tanfolyamok szervezésére és a szakvizsgákra vonatkozó követelményeket.
A “sajátos építményfajták” esetében az építési műszaki ellenőrnek az adott építményfajtának megfelelő szakirányú felsőfokú, illetve szakirányú középfokú végzettséggel kell rendelkeznie.
Az egyes honvédelmi és katonai célú építmények esetén az építési műszaki ellenőrnek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 71. §-a (2) 2. bekezdésének megfelelő szintű nemzetbiztonsági ellenőrzéssel és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet által kiadott személybiztonsági tanúsítvánnyal is rendelkeznie kell.
Jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor gyakorolhat építési műszaki ellenőri tevékenységet, ha azt az előzőekben említett feltételeknek megfelelő tagja vagy alkalmazottja útján látja el. Az építési műszaki ellenőr az általa ellenőrzött építési-szerelési munkában sem szakértői, sem kivitelezési, sem pedig anyagbeszállítói tevékenységet nem végezhet.
Az építési műszaki ellenőr nem láthat el továbbá építési műszaki ellenőri feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében sem, ahol a szakértői, kivitelezési, anyagbeszállítói tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja] végzi, amellyel, illetve amelynek valamely tagjával munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a műszaki ellenőr az előzőekben felsorolt tevékenységeket folytatóknak a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozója nem lehet, velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban nem állhat. Műszaki ellenőri feladatokat szakirányú felső- vagy középfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkező, névjegyzékbe nem vett személy – az építés-felügyeleti feladatokat ellátó szerv engedélyével – saját maga vagy a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozói számára is elláthat.